Fizikai Nobel-díj
Fizikai Nobel-díj (The Nobel Prize in Physics) | |
![]() | |
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903) | |
Díjazott | a fizika tudományának kiemelkedő művelői |
Szervezet neve | Svéd Királyi Tudományos Akadémia |
Székhely | Stockholm |
Névadó | Alfred Bernhard Nobel |
Alapítás éve | 1895 |
Ország | ![]() |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 1901. |
Legutóbbi díjátadás | 2022 |
Hivatalos weboldal | |
hivatalos oldal | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fizikai Nobel-díj témájú médiaállományokat. |
A fizikai Nobel-díjasok listája. A fizikai és kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egy-egy öttagú bizottsága javasolja, a javaslatról az Akadémia fizikai, illetve kémiai osztályának tagjai mondanak véleményt, majd az Akadémia szavaz.
A jelöléseket az előző télen világszerte szétküldött levelek címzettjei tehetik meg. A fizikai díjra például évente mintegy 1500 személytől kérnek javaslatot. A megkérdezettek közt van minden korábbi fizikai Nobel-díjas is. Évente 300-400 válasz szokott beérkezni a világ minden tájáról. A válasz beérkezési határideje február 1. Senki olyan nem kaphat Nobel-díjat, akit abban az évben nem javasoltak. Minden számba jöhető felfedezést szakértők egy kis csoportja értékel. Ez a csoport külső szakemberek véleményét is megkérdezheti. A szakértői véleményezés a nyár elejére fejeződik be. Ekkor tesznek jelentést a szakmai díjbizottságnak, amelyik augusztusra alakítja ki álláspontját. Egy vagy esetleg két jelöltet neveznek meg, a nevek a Fizikai, illetve Kémiai Osztály javaslataként kerülnek a teljes Akadémia plénuma elé, amely szavazással dönt. Ezután az Akadémia főtitkára telefonon értesíti a döntésről a díjazottakat. A díjat Alfréd Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. Helyszín manapság a stockholmi városháza. A díjjal aranyérem és egyedi tervezésű díszes diploma jár. A díjjal járó összeget máskor, szűkebb körben adják át. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletével hozta létre az alapítványt, amely az örökséget kezeli. 1901 óta csak hat évben (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adták ki.[1]
Fizikusok Nobel-díjai más területen
Kémiai Nobel-díjat kaptak a fizikusok közül 1908-ban Ernest Rutherford, 1922-ben Francis William Aston, 1936-ban Peter Debye.
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott Békésy György biofizikus 1961-ben.
Nobel-békedíjat kapott Andrej Dmitrijevics Szaharov 1975-ben.
1901–1909
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1901 | Wilhelm Conrad Röntgen | Németország | „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a róla elnevezett sugárzás felfedezésével nyújtott” | |
1902 | ![]() | Hendrik Lorentz | Hollandia | „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak” (a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben, Zeeman-effektus) |
![]() | Pieter Zeeman | Hollandia | ||
1903 | ![]() | Henri Becquerel | Franciaország | „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontán radioaktivitás felfedezésével nyújtott” |
![]() | Marie Curie | Franciaország | „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak” | |
![]() | Pierre Curie | Franciaország | ||
1904 | ![]() | John William Strutt | Egyesült Királyság | „a legfontosabb gázok sűrűségével kapcsolatos vizsgálataiért és az argon felfedezéséért, melyet eközben tett” |
1905 | ![]() | Lénárd Fülöp | Németország Magyarország | „a katódsugarakkal kapcsolatos munkáiért” |
1906 | ![]() | Joseph John Thomson | Egyesült Királyság | „a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért” |
1907 | ![]() | Albert A. Michelson | USA | „pontos optikai berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” (Michelson-interferométer) |
1908 | ![]() | Gabriel Lippmann | Franciaország | „az interferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért” |
1909 | ![]() | Guglielmo Marconi | Olaszország | „a drót nélküli távíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül” |
![]() | Karl Ferdinand Braun | Németország |
1910–1919
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1910 | ![]() | Johannes Diderik van der Waals | Hollandia | „a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” (Van der Waals-egyenlet) |
1911 | ![]() | Wilhelm Wien | Németország | „a hőmérsékleti sugárzással kapcsolatos felfedezéseiért” (Wien-törvény) |
1912 | ![]() | Gustaf Dalén | Svédország | „a világítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért” |
1913 | ![]() | Heike Kamerlingh Onnes | Hollandia | „a testek alacsony hőmérsékletű tulajdonságainak vizsgálatáért, melyek többek között a folyékony hélium előállításához vezettek” |
1914 | ![]() | Max von Laue | Németország | „a Röntgen-sugárzás kristályokon történő diffrakciójának felfedezéséért” |
1915 | ![]() | William Henry Bragg | Egyesült Királyság | „a kristályszerkezet röntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért” |
![]() | William Lawrence Bragg | Egyesült Királyság | ||
1916 | ||||
1917 | ![]() | Charles Glover Barkla | Egyesült Királyság | „az elemek karakterisztikus röntgensugárzásának felfedezéséért” |
1918 | ![]() | Max Planck | Németország | „szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amit kvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt” |
1919 | ![]() | Johannes Stark | Németország | „a csősugárzásban fellépő Doppler-effektus és a spektrumvonalak elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” (Stark-effektus) |
1920–1929
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1920 | ![]() | Charles Edouard Guillaume | Svájc | „a vas-nikkel ötvözetek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért” |
1921 | ![]() | Albert Einstein | Németország | „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére” |
1922 | ![]() | Niels Bohr | Dánia | „az atom szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért” |
1923 | ![]() | Robert Andrews Millikan | USA | „az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” (elektron, elemi töltésegység) |
1924 | ![]() | Karl Manne Siegbahn | Svédország | „röntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért” |
1925 | ![]() | James Franck | Németország | „az elektron atommal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” (Franck–Hertz-kísérlet) |
![]() | Gustav Hertz | Németország | ||
1926 | ![]() | Jean Baptiste Perrin | Franciaország | „az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált a szedimentációs egyensúly felfedezéséért” |
1927 | ![]() | Arthur Compton | USA | „a róla elnevezett effektus felfedezéséért” (Compton-hatás) |
![]() | Charles Thomson Rees Wilson | Egyesült Királyság | „az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” (Wilson-kamra) | |
1928 | ![]() | Owen Willans Richardson | Egyesült Királyság | „a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” (Richardson-hatás) |
1929 | ![]() | Louis de Broglie | Franciaország | „az elektron hullámtermészetének felfedezéséért” |
1930–1939
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1930 | Chandrasekhara Venkata Raman | India | „a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” (Raman-szórás vagy Raman-hatás) | |
1931 | ||||
1932 | ![]() | Werner Heisenberg | Németország | „a kvantummechanika megalapozásáért, és annak a hidrogén allotrop formáinak felfedezéséhez vezető alkalmazásáért” |
1933 | ![]() | Erwin Schrödinger | Ausztria | „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért” (kvantummechanika) |
![]() | Paul Dirac | Egyesült Királyság | ||
1934 | ||||
1935 | ![]() | James Chadwick | Egyesült Királyság | „a neutron felfedezéséért” |
1936 | ![]() | Victor Franz Hess | Ausztria | „a kozmikus sugárzás felfedezéséért” |
Carl David Anderson | USA | „a pozitron felfedezéséért” | ||
1937 | ![]() | Clinton Davisson | USA | „az elektronok kristályokon történő elhajlásának felfedezéséért” |
![]() | George Paget Thomson | Egyesült Királyság | ||
1938 | ![]() | Enrico Fermi | Olaszország | „új radioaktív elemek létének kimutatásáért, mely elemeket neutron besugárzással hozott létre, és a lassú neutronok által keltett atommagreakciók felfedezéséért” |
1939 | ![]() | Ernest Orlando Lawrence | USA | „a ciklotron felfedezéséért és kifejlesztéséért, és az ezáltal elért eredményeiért, különös tekintettel a mesterséges radioaktív elemekre” |
1940–1949
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1940 | ||||
1941 | ||||
1942 | ||||
1943 | ![]() | Otto Stern | USA | „a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és a proton mágneses momentumának felfedezéséért” |
1944 | ![]() | Isidor Isaac Rabi | USA | „az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia módszeréért” |
1945 | ![]() | Wolfgang Pauli | Ausztria | „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” |
1946 | ![]() | Percy Williams Bridgman | USA | „egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért” |
1947 | ![]() | Edward Victor Appleton | Egyesült Királyság | „a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezett ionizált réteg felfedezéséért” |
1948 | ![]() | Patrick Blackett | Egyesült Királyság | „a Wilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a magfizika és a kozmikus sugárzás terén” |
1949 | ![]() | Jukava Hideki | Japán | „a mezonok létének a magerőkre vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért” |
1950–1959
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1950 | ![]() | Cecil Powell | Egyesült Királyság | „a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és a mezonokkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett” |
1951 | ![]() | John Cockcroft | Egyesült Királyság | „úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommag átalakítás területén” |
![]() | Ernest Walton | Írország | ||
1952 | ![]() | Felix Bloch | USA | „az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért” |
![]() | Edward Mills Purcell | USA | ||
1953 | ![]() | Frits Zernike | Hollandia | „az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen a fáziskontraszt-mikroszkóp feltalálásáért” |
1954 | ![]() | Max Born | Németország | „a kvantummechanikával kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen a hullámfüggvény statisztikai értelmezéséért” |
![]() | Walther Bothe | Németország | „a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért” | |
1955 | ![]() | Willis Eugene Lamb | USA | „a hirogénspektrum finomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás) |
![]() | Polykarp Kusch | USA | „az elektron mágneses momentumának pontos meghatározásáért” | |
1956 | ![]() | William Shockley | USA | „a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és a tranzisztorhatás felfedezéséért” |
![]() | John Bardeen | USA | ||
![]() | Walter Brattain | USA | ||
1957 | ![]() | Jang Csen-ning | Kína | „az úgynevezett paritási törvények beható vizsgálatáért, amely az elemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett” |
![]() | Li Cseng-tao | Kína | ||
1958 | ![]() | Pavel Alekszejevics Cserenkov | Szovjetunió | „A Cserenkov-effektus felfedezéséért és értelmezéséért” |
![]() | Ilja Mihajlovics Frank | Szovjetunió | ||
![]() | Igor Jevgenyjevics Tamm | Szovjetunió | ||
1959 | ![]() | Emilio Segrè | USA | „az antiproton felfedezéséért” |
![]() | Owen Chamberlain | USA |
1960–1969
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1960 | ![]() | Donald Glaser | USA | „a buborékkamra feltalálásáért” |
1961 | ![]() | Robert Hofstadter | USA | „az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, az nukleonok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért” |
![]() | Rudolf Mössbauer | Németország | „a gammasugárzás rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely a Mössbauer-effektus nevet viseli” | |
1962 | ![]() | Lev Davidovics Landau | Szovjetunió | „a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékony héliummal kapcsolatos úttörő elméleteiért” (szuperfolyékonyság) |
1963 | ![]() | Wigner Jenő | Magyarország USA | „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” |
![]() | Maria Goeppert-Mayer | USA | „az atommag héjszerkezetével kapcsolatos felfedezéseikért” | |
![]() | Johannes Hans Daniel Jensen | Németország | ||
1964 | ![]() | Charles Hard Townes | USA | „alapvető munkájukért a kvantumelektronika területén, melyek mézer-lézer-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek” |
![]() | Nyikolaj Gennagyijevics Baszov | Szovjetunió | ||
![]() | Alekszandr Mihajlovics Prohorov | Szovjetunió | ||
1965 | ![]() | Tomonaga Sinicsiró | Japán | „kvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az elemi részecskék fizikájában” |
![]() | Julian Schwinger | USA | ||
![]() | Richard Feynman | USA | ||
1966 | ![]() | Alfred Kastler | Franciaország | „az atomok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért” |
1967 | ![]() | Hans Albrecht Bethe | USA | „a magreakciók elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért” |
1968 | ![]() | Luis Alvarez | USA | „jelentős eredményeiért a részecskefizikában, különösképp a nagyszámú rezonanciaállapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette a hidrogén buborékkamrát és az adatok vizsgálatát” |
1969 | ![]() | Murray Gell-Mann | USA | „az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” (kvarkok) |
1970–1979
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1970 | ![]() | Hannes Alfvén | Svédország | „alapvető munkájáért és felfedezéseiért a magnetohidrodinamika területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak a plazmafizika különböző területein” |
![]() | Louis Néel | Franciaország | „alapvető munkájáért és felfedezéseiért az antiferromágnesség és a ferromágnesség terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek a szilárdtestfizika területén” | |
1971 | Gábor Dénes | Magyarország Egyesült Királyság | „a holográfia módszerének kifejlesztéséért” | |
1972 | ![]() | John Bardeen | USA | „a szupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek” |
![]() | Leon Neil Cooper | USA | ||
![]() | Robert Schrieffer | USA | ||
1973 | ![]() | Leo Esaki | USA | „a félvezetőkben lezajló alagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért” |
![]() | Ivar Giaever | USA | ||
![]() | Brian Davon Josephson | Egyesült Királyság | „az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a ma Josephson-effektusnak nevezett jelenségekre” | |
1974 | Martin Ryle | Egyesült Királyság | „a rádióasztrofizika terén elért úttörő kutatásaikért” „a megfigyeléseiért és fejlesztéseiért, különösképp az apertúra szintézis technikájáért” | |
Antony Hewish | Egyesült Királyság | „a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért” | ||
1975 | ![]() | Aage Niels Bohr | Dánia | „a kollektív magmozgás és az egyes részecskék mozgása közötti kapcsolat felfedezéséért, és az ezen alapuló atommagszerkezet elméletnek kidolgozásáért” |
![]() | Ben Roy Mottelson | Dánia | ||
![]() | James Rainwater | USA | ||
1976 | ![]() | Burton Richter | USA | „egy új típusú nehéz elemi részecske felfedezésében végzett úttörő munkájukért” (J/pszi mezon, c kvark) |
![]() | Samuel C. C. Ting | USA | ||
1977 | ![]() | Philip Warren Anderson | USA | „a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszekrezetére vonatkozó elméleti vizsgálataikért” |
![]() | Nevill Francis Mott | Egyesült Királyság | ||
![]() | John H. van Vleck | USA | ||
1978 | ![]() | Pjotr Kapica | Szovjetunió | „alapvető találmányaiért és felfedezéseiért az alacsony hőmérsékletek fizikája területén” |
![]() | Arno Penzias | USA | „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért” | |
Robert Woodrow Wilson | USA | |||
1979 | ![]() | Sheldon Glashow | USA | „az elemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok előrejelzését” (elektrogyenge kölcsönhatás, alapvető kölcsönhatások) |
![]() | Abdus Salam | Pakisztán | ||
![]() | Steven Weinberg | USA |
1980–1989
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1980 | ![]() | James Cronin | USA | „alapvető szimmetriaelvek sérülésének felfedezéséért a semleges K-mezon bomlásában” |
![]() | Val Fitch | USA | ||
1981 | ![]() | Nicolaas Bloembergen | USA | „ a lézerspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért” |
![]() | Arthur Leonard Schawlow | USA | ||
![]() | Kai Manne Siegbahn | Svédország | „a nagy felbontású elektronspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásáért” | |
1982 | Kenneth G. Wilson | USA | „a fázisátalakulásokkal kapcsolatos kritikus jelenségekre vonatkozó elméletéért” | |
1983 | Subrahmanyan Chandrasekhar | USA | „a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért” | |
William Alfred Fowler | USA | „azoknak a magreakcióknak elméleti és kísérleti vizsgálatáért, melyek a világegyetem kémiai elemeinek felépülésében jelentősek” | ||
1984 | ![]() | Carlo Rubbia | Olaszország | „a gyenge kölcsönhatást közvetítő W és Z részecskék felfedezéséhez vezető nagy projektben való jelentős szerepükért” |
Simon van der Meer | Hollandia | |||
1985 | ![]() | Klaus von Klitzing | Németország | „az úgynevezett kvantumos Hall-effektus felfedezéséért” |
1986 | Ernst Ruska | Németország | „az elektronoptikában végzett alapvető munkájukért, és az első elektronmikroszkóp megépítéséért” | |
![]() | Gerd Binnig | Németország | „a pásztázó alagútmikroszkóp kivitelezéséért” | |
![]() | Heinrich Rohrer | Svájc | ||
1987 | ![]() | Johannes Georg Bednorz | Németország | „a kerámiákban történő szupravezetéssel kapcsolatos úttörő felfedezéseikért” |
![]() | Karl Alex Müller | Svájc | ||
1988 | ![]() | Leon Max Lederman | USA | „a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” (kétneutrínó-kísérlet) |
Melvin Schwartz | USA | |||
Jack Steinberger | USA | |||
1989 | Wolfgang Paul | Németország | „az ioncsapda technika kifejlesztéséért” | |
Hans Georg Dehmelt | USA | |||
![]() | Norman Foster Ramsey | USA | „a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és más atomórákban” |
1990–1999
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1990 | ![]() | Jerome Isaac Friedman | USA | „az elektronnak a protonon és a kötött neutronon történő mélyen rugalmatlan szórásával kapcsolatos úttörő kutatásaikért, amelyek rendkívül fontossá váltak a részecskefizika kvarkmodelljének fejlesztésében” |
![]() | Henry Way Kendall | USA | ||
![]() | Richard Edward Taylor | Kanada | ||
1991 | ![]() | Pierre-Gilles de Gennes | Franciaország | „az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárásáért, melyet általánosítva az anyag összetettebb formáinak – például folyadékkristályok és polimerek tanulmányozására is használni lehet” |
1992 | Georges Charpak | Franciaország | „részecskedetektorok ki- és továbbfejlesztéséért, különös tekintettel a sokszálas proporcionális kamrára (1968)” | |
1993 | ![]() | Russell Hulse | USA | „egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására” (gravitációs hullám) |
![]() | Joseph Taylor Jr. | USA | ||
1994 | ![]() | Bertram Neville Brockhouse | Kanada | „a kondenzált anyagok vizsgálatára szolgáló neutronszórás technikájának felfedezéséért” |
![]() | Clifford Glenwood Shull | USA | ||
1995 | ![]() | Martin Lewis Perl | USA | „a leptonfizikához való úttörő kísérleti hozzájárulásukért” „a tau-lepton felfedezéséért” |
![]() | Frederick Reines | USA | „a neutrínó detektálásáért” | |
1996 | ![]() | David Morris Lee | USA | „a hélium-3 izotóp alacsony hőmérsékleten létrejövő szuperfolyékony tulajdonságának felfedezéséért” |
![]() | Douglas Dean Osheroff | USA | ||
![]() | Robert Coleman Richardson | USA | ||
1997 | ![]() | Steven Chu | USA | „az atomok lézerfénnyel történő hűtés és csapdázás módszerének kifejlesztéséért” |
Claude Cohen-Tannoudji | Franciaország | |||
![]() | William Daniel Phillips | USA | ||
1998 | ![]() | Robert Betts Laughlin | USA | „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák” |
![]() | Horst Störmer | Németország | ||
![]() | Daniel Chee Tsui | USA | ||
1999 | ![]() | Gerardus ’t Hooft | Hollandia | „az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások) |
![]() | Martinus Veltman | Hollandia |
2000–2009
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
2000 | ![]() | Zsoresz Ivanovics Alfjorov | Oroszország | „félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért a nagysebességű- optoelektronika számára” |
![]() | Herbert Kroemer | Németország | ||
Jack Kilby | USA | „az integrált áramkörök feltalálásában való munkájáért” | ||
2001 | ![]() | Eric Allin Cornell | USA | „alkáliatomokból álló hígított gázokban Bose–Einstein-kondenzátum előállításáért, és a kondenzátum tulajdonságainak korai tanulmányozásáért” |
![]() | Wolfgang Ketterle | Németország | ||
![]() | Carl Edwin Wieman | USA | ||
2002 | ![]() | Raymond Davis | USA | „az asztrofizikában elért úttörő eredményeikért, különös tekintettel a kozmikus neutrínók észlelésére” |
![]() | Kosiba Maszatosi | Japán | ||
![]() | Riccardo Giacconi | USA | „az asztrofizika területén végzett úttörő munkáért, amely kozmikus röntgenforrások felfedezéséhez vezetett” | |
2003 | Alekszej Abrikoszov | Oroszország USA | „a szupravezetés a szuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkáért” | |
![]() | Vitalij Ginzburg | Oroszország | ||
![]() | Anthony James Leggett | Egyesült Királyság USA | ||
2004 | ![]() | David Jonathan Gross | USA | „az erős kölcsönhatás elméletében jelenlévő aszimptotikus szabadság felfedezéséért” |
David Politzer | USA | |||
![]() | Frank Wilczek | USA | ||
2005 | ![]() | Roy Glauber | USA | „az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért” |
![]() | John Hall | USA | „a lézeralapú precíziós színképelemzés kifejlesztésében való közreműködésükért” | |
![]() | Theodor Hänsch | Németország | ||
2006 | ![]() | John C. Mather | USA | „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest-formájának és anizotrópiájának felfedezéséért” |
![]() | George Smoot | USA | ||
2007 | ![]() | Albert Fert | Franciaország | „az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért” |
![]() | Peter Grünberg | Németország | ||
2008 | ![]() | Yoichiro Nambu | USA | „a spontán szimmetriasértés mechanizmusának felfedezéséért” |
![]() | Kobajasi Makoto | Japán | „mert megsejtették, hogy legalább három kvarkcsalád létezik a természetben” | |
![]() | Maszkava Tosihide | Japán | ||
2009 | ![]() | Charles Kuen Kao | Kína, USA Egyesült Királyság | „az optikai kábelen történő kommunikáció alapjainak kidolgozásáért” |
![]() | Willard Boyle | USA | „a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelő fejlesztéséért” | |
![]() | George Elwood Smith | USA |
2010–2019
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
2010 | ![]() | Andre Geim | Oroszország Hollandia | „a kétdimenziós anyaggal, a grafénnel kapcsolatos úttörő kísérleteikért” |
![]() | Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov | Oroszország Egyesült Királyság | ||
2011 | ![]() | Saul Perlmutter | USA | „a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért” (megjegyzés: ezt magyar csillagászok évekkel korábban kimutatták[2]) |
![]() | Brian P. Schmidt | USA | ||
![]() | Adam Riess | USA | ||
2012 | ![]() | Serge Haroche | Franciaország | „az önálló kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért”[3] |
![]() | David J. Wineland | USA | ||
2013 | ![]() | François Englert | Belgium | „azon elmélet kidolgozásáért, hogy az elemi részecskék hogyan jutnak tömeghez, ami a Higgs-bozon létezését tette szükségessé, melyet 2012-ben kísérletileg bizonyítottak”[4][5][6] |
![]() | Peter Higgs | Egyesült Királyság | ||
2014 | ![]() | Akaszaki Iszamu | Japán | „kék fényt kibocsátó diódák feltalálásáért”[7][8][9] |
![]() | Amano Hirosi | Japán | ||
Nakamura Súdzsi | Japán USA | |||
2015 | ![]() | Kadzsita Takaaki | Japán | „a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege”[10][11][12][13][14][15] |
![]() | Arthur B. McDonald | Kanada | ||
2016 | ![]() | David J. Thouless | Egyesült Királyság USA | „a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért”[16] |
![]() | Duncan Haldane | Egyesült Királyság USA | ||
![]() | J. Michael Kosterlitz | Egyesült Királyság USA | ||
2017 | ![]() | Kip Thorne | USA | „a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért”[17][18] |
![]() | Barry Barish | USA | ||
![]() | Rainer Weiss | Németország USA | ||
2018 | Arthur Ashkin | USA | „az optikai csipeszek megalkotásáért és az eszközök biológiai rendszerekben való alkalmazásáért”[19][20] | |
![]() | Gérard Mourou | Franciaország | „a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért”[19] | |
![]() | Donna Strickland | Kanada | ||
2019 | ![]() | James Peebles | Kanada | "átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" [21] |
Michel Mayor | Svájc | "felderítették kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva"[22] | ||
![]() | Didier Queloz |
2020–2029
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
2020 | ![]() | Roger Penrose | USA | "a fekete lyukak kialakulásának leírásáért és általános relativitással összeegyeztethetőségének kimutatásáért" |
![]() | Reinhard Genzel | Németország | "a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű szupermasszív fekete lyuk felfedezéséért" | |
Andrea M. Ghez | USA | |||
2021 | ![]() | Syukuro Manabe | USA | "a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modell készítéséért a Föld klímájáról" |
Klaus Hasselmann | Németország | |||
![]() | Giorgio Parisi | Olaszország | "a fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatásának kutatásáért az atomi részecskétől a planetáris skáláig" | |
2022 | ![]() | Alain Aspect | Franciaország | "a fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megállapításaikért, és a kvantuminformatika területén elért munkájukért"[23] |
![]() | John F. Clauser | USA | ||
![]() | Anton Zeilinger | Ausztria | ||
2023 | Pierre Agostini | Franciaország/USA | "Az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért"[24] | |
![]() | Krausz Ferenc | Magyarország/Ausztria | ||
![]() | Anne L’Huillier | Franciaország/Svédország |
Jegyzetek
- ↑ Szabó Árpád: Magyar természettudósok - Fizikusok. 4., bőv. kiadás, Akad. Kiadó, 2007. 326. o. ISBN 963 05 8387 9
- ↑ Magyar csillagászok évekkel előzték meg az idei fizikai Nobel-díjasokat (Index, 2011. október 14.)
- ↑ A 2012-es Nobel-díjasok a HVG-oldalán
- ↑ A 2013-as Nobel-díjasok a HVG-oldalán
- ↑ A 2013-as Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
- ↑ A 2013-as kitüntetettek a Scientific American oldalán
- ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
- ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a Bloomberg.com oldalán
- ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a HVG oldalán
- ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a Nobelprize.org oldalán
- ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a HVG-oldalán
- ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a phys.org oldalán
- ↑ Magyarázat a physicsworld.com-on
- ↑ A 2015-ös Nobel-díjasoa a channelnewsasia.com-on. [2015. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
- ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a physicsworld.com-on. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
- ↑ A 2016-os Nobel-díjasok a HVG-oldalán
- ↑ A gravitációs hullámok felfedezői nyerték a 2017-es fizikai Nobel-díjat
- ↑ A 2017-es kitüntetettek az MTA.hu-n
- ↑ a b A 2018-as kitüntetettek az Origon
- ↑ A 2018-as kitüntetettek a HVG oldalán
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
- ↑ A kvantuminformatika úttörőit díjazták (2022)
- ↑ Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc fizikus és két társa
Források
- Nobel-díjasok hivatalos listája
- Jan Nilsson: A Nobel-díj centenáriuma, Fizikai Szemle
- Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
- Informationen des Deutschen Historischen Museums
Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap